Mindegyik nagyon jó volt!

A Kutyakeringő drámai és lehangoló történet, a másik két darab viszont elég vidám, kellemes kikapcsolódást nyújt.

 

Kutyakeringő:

Író: Leonyid Andrejev, Fordító: Tompa Andrea, Rendező: Gothár Péter Színész: Henrik Tíle, bankár - Mészáros Béla Karl Tíle, a testvére - Keresztes Tamás Jelizaveta, Henrik Tíle menyasszonya - Jordán Adél Alexandrov (gúnynevén Fjoklusa), Henrik Tíle gyerekkori barátja - Kocsis Gergely Boldog Zsenya, utcalány - Pelsőczy Réka Jermolajev Gyimitrij Ivanovics, Henrik Tíle munkatársa - Ruszina Szabolcs Tizenhauzen Andrej Andrejevics, Henrik Tíle munkatársa - Schmied Zoltán Ivan, Henrik Tíle inasa - Hajduk Károly Ismertető: Andrejev drámai hagyatékának könnyeztető, ironikus meséje a Kutyakeringő. Sírig tartó szerelem, csalás, krimi, bankrablás, felbujtás testvérgyilkosságra, öngyilkosság, orosz szépség, orosz bánat. Heinrich Tiele menyasszonya kevéssel az esküvő előtt mégis máshoz megy feleségül. Bolondulásig szereti Heinrichet, mégis aztán az öccs, Karl szeretője lesz. Kitartja. Karl bonyolult terveket szövöget bátyja ellen. Heinrich barátokat, mindent veszít, de cselekszik.

Macskajáték:

Író: Örkény István, Rendező: Mácsai Pál Színész: Orbánné - Pogány Judit Giza - Molnár Piroska Paula - Csomós Mari Egérke - Kerekes Éva Ilus - Szandtner Anna Cs. Bruckner Adelaida - Békés Itala Cseremlényi Viktor - Végvári Tamás Józsi - Polgár Csaba Ismertető: Hajdan szép lányok voltak, az idő azonban eljárt a két Szkalla lány felett. Giza Münchenben él fiával, magányosan, tolószékben. Orbánné Budapesten énektanár. A nővérek nap mint nap felhívják egymást, és mindennap felelevenítik ifjúságukat. Giza tanácsokat ad testvérének szerelmi ügyében, aki Cseremlényi, a hőstenor felé éli meg talán utolsó érzelmi viharzását, ám a férfi megcsalja. Orbánnénak albérlője is van: Egérke, akivel néha macskajátékot játszik, ha jó a kedve. Giza halálra készül, és hívja nővérét, hogy költözzön hozzá...

A Kétfejű Fenevad:

Író: Weöres Sándor, Rendező: Máté Gábor Színész: Ambrus - Kovács Lehel Lea - Pálmai Anna Evelin, asszonyok - Tenki Réka Radonay, Ibrahim - Fekete Ernő Susánna - Ónodi Eszter Windeck, Kolláth - Kocsis Gergely Dzserdzsis, részeg janicsár, török - Rajkai Zoltán Mehmed, Döröghy, Hencker - Szacsvay László Lipót, Drakuletz, Lotharingen - Bán János Baden, Szulejmán, janicsár - Hajduk Károly Őr, Salom, Orkhán, janicsár, polgár, egy katona - Dankó István Hocher, Korbách magyar polgár - Ujlaki Dénes Hercsula, Hajdar, Savoya, janicsár - Kovács Ádám  Ismertető: A Kétfejű fenevad csupa költészet, játékosság és mély emberi tapasztalat "csodás kevercse". A vérzivataros időkben német, török, tatár, magyar, horvát, katolikus, református, zsidó keres menedéket Pecsevi (Pécs) városában. Ki van a ruha alatt? Ki kit üldöz? Ki kit bújtat? Nem kérdés. Emberek. Egy kálvinista deák, Ambrus (Kovács Lehel) menekül keresztül az országon. Asszonyok, lányok (Ónodi Eszter, Pálmai Anna, Tenki Réka) adják kézről-kézre. Szeretetet, szépséget lop az életükbe.

 

<sub>Író: Vörösmarty Mihály
Rendező: Perényi Balázs

Színész:
Mirígy, Éj - Tóth József
Csongor - Kulcsár Balázs
Tünde - Menczel Andrea
Balga - Kosznovszky Márton
Ilma - Hajdú Rozália
Kurrah, Kalmár - Mendler András
Berreh, Fejedelem - Raubinek Lili
Duzzog, Tudós - Sütő András Miklós
Rókalány, Ledér, Álomalak - Kőszegi Mária</sub>

"Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje egy ifjú költő drámája, a lázadó fiatalok megalkuvást nem ismerő igazságkeresésével megírt remekmű. Keményen fogalmaz, nagyon éles élethelyzetekről: barátságról, szerelemről, testi vágyról, árulásról, hűségről, megcsalásról, szakításról, kiábrándultságról, életundorról, halálvágyról, megnyugvásról, elfogadásról, boldogságról. Ezek a szituációk a társukat kereső fiatalok meghatározó élményei. Még a legszimbolikusabb elemekben is mélyen ismerős életérzésekre ismerhet egy világot faggató fiatalember. Húsbavágó problémákról, krízisekről szól páratlan színpadi és nyelvi költészettel és ellenállhatatlan humorral. A Csongor és Tünde sodró cselekményű dráma; az erősen húzott, de át nem írt szöveget egy lendülettel, szünet nélkül, másfél órában játsszuk el. Az előadásban huszonéves színészek, Csongor és Tünde kortársai, szembesülnek a felnőttvilágot megtestesítő Miriggyel, Éj asszonyával.
Az előadást igény szerint követheti beavató színházi beszélgetés, amelyben szó esik dráma és előadás viszonyáról, az értelmezés lehetőségeiről és szabadságról, a dramaturgiai munkáról, az alkotás folyamatáról, az előadás "olvasásának" értelmezésének módozatairól. Illetve igény szerint dámapedagógia feldolgozás is kapcsolódhat a produkcióhoz, amelyben a személyes boldogulás, felnőtté válás, felelősség kérdéseit vizsgáljuk drámapedagógus vezetésével."

 

Az utóbbi időben nagyobb darabokat láttunk, ezért kifejezetten jól esett egy "kezdők részéről előadott pincedarab" némi élő zenével fűszerezve. Hangulatos volt, és szórakoztató. Abszolút tetszett.

 

 

A BUDAPESTI KAMARASZÍNHÁZ - SHURE STÚDIÓ előadása Vérzékeny és naiv krónika két részben Író: Spiró György Rendező: Almási-Tóth András Színész: Dolmány Attila Lengyel Tamás Törköly Levente Kaszás Mihály Orosz Ákos Verebes Linda Sipos Eszter Anna Tímár Éva Nagy Enikő Jánosi Dávid Mesterházy Gyula Kovács Ferenc

 

Botránydarab? Kortárs Shakespeare dráma? Spiró György eddig be nem mutatott műve a magyar történelem tényeiből kiindulva meghökkentő, felkavaró és néha brutális képet fest a hatalom természetéről, a paranoiáról, a szeretethiány miatt meghasonlott személyiségekről. Groteszk és lírai, szórakoztató és filozofikus tabló arról, mennyire lehet szabad az ember döntéseiben és cselekedeteiben, egy olyan világban, melyet átláthatatlan kuszasággal irányít a politika, és arról, hogy valójában lát-e a szemével az ember, vagy az igazi látáshoz meg kell-e vakulnunk, időlegesen vagy véglegesen. Karneváli mulatság, obszcén brutalitás és történelemfilozófia patikamérlegen adagolt zseniális kevercse, mely lehengerlő költészetével és frivol játékosságával nyűgözi le a nézőt.

Ármány és szerelem

Szerző: Friedrich Schiller Fordító: Forgách András Karmester: Silló István Rendező: Alföldi Róbert Színész: Von Walter, első miniszter - Kulka János Ferdinánd, a fia, őrnagy - Makranczi Zalán Lady Milford, a fejedelem kegyencnője - Básti Juli Wurm, a miniszter magántitkára - Hevér Gábor Miller, muzsikus, városi zenész - Hollósi Frigyes Millerné - Molnár Piroska Lujza, a leányuk - Bánfalvi Eszter Szophie, a lady komornája - Gáspár Kata

Az Ármány és szerelem a német drámairodalom egyik legnépszerűbb, leginkább szívhez szóló színműve. Ferdinánd és Lujza szerelmének története megközelíti és megidézi Rómeót és Júliát. Lángolásuk, érzelmeik áradása ma is rabul ejti a nézőt. Ármány, szerelemféltés, cselszövés, pénzéhség, intrika, tiszta eszmék, tragikus félreértések, végzetes halál... A valóságábrázolás hitelességét és meggyőző voltát fokozza, hogy mindaz, ami a drámában történik, Schiller személyes élményén alapszik. Tiltott szerelmet érzett ő is, keserves tanulóévei a hercegi nevelőintézetben és katonai szolgálata alkalmat adtak neki, hogy megismerkedjék a fejedelmi udvar jellegzetes alakjaival.
Az előadás különösségét az adja, hogy a mű díszletét, terét, közegét a színpadon zenélő nagyzenekar alkotja.

Még mindig működök, csak most épp máshol.

Fő a változatosság! , )

http://index.hu/tudomany/urkutatas/2009/07/14/vege_a_szimulalt_mars-expedicionak/

Ja, mellesleg még megvagyok, csak nincs időm a vizsgaidőszak mellett a sarokra is írogatni.

Az ÖRKÉNY ISTVÁN SZÍNHÁZ előadása

Sokk-opera, az Örkény István Színház és a Művészetek Palotája közös előadása

<sub>Zeneszerző: The Tiger Lillies
Szövegkönyv: Parti Nagy Lajos
Rendező: Ascher Tamás

Színész:
Dr. Roboz - Gálffi László
Dr. Chor - Máthé Zsolt
Anyusunk - Széles László
Apususnk - Csuja Imre
Petike - Bíró Krisztina
Jannika - Für Anikó
Robika - Hámori Gabriella
Fricike - Kerekes Éva
Konrádka - Pogány Judit
Fülöpke - Takács Nóra Diána
Augusztinka - Debreczeny Csaba
Hennike - Polgár Csaba</sub> 

 

"1845 karácsonyán egy frankfurti orvos, Dr. Heinrich Hoffmann, saját kezűleg készített képeskönyvet ajándékozott a kisfiának. Az engedetlen gyerekekről szóló Struwwelpeter hű képet fest az akkori morálról, a gyereknevelési szokásokról: a gyerekek "rosszak", a szülők "megnevelik" őket. Most, másfél évszázaddal később sincs ez másképp. A bizarr látásmódjáról ismert Tiger Lillies kultuszzenekar fekete humorú sokk-operát (junk-opera) írt a mesekönyvből. Előadásunk szövegkönyvét Parti Nagy Lajos készítette, a magyarországi ősbemutatót Ascher Tamás rendezi, a zenei vezető Darvas Ferenc."

 

Ez benne van az első kedvenc öt darabban!!!

Kb a 2. perctől hallgassátok, addigra beállítja a loopokat.

Szerintem nagyon hangulatos!

_{Délelőtti elfoglaltságom eredménye.}